Bemutatkozunk

 

KERTGAZDASÁG, a magyar nyelvű tudományos folyóirat

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint az Agrárminisztérium Herman Ottó Intézete által kiadott tudományos folyóiratunk, a KERTGAZDASÁG jubileumi, 50. évfolyama jelent meg 2018-ban. A folyóirat alapítója 1968-ban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt. Az elmúlt fél évszázad történelmünk elég változatos korszakát íveli át, ami a folyóirat jellegében, a követett célokban és természetesen a szerkesztőség, a szerkesztők személyében is sok változást hozott.

A MÉM által alapított folyóirat jövője 1992 után bizonytalanná vált, de a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészettudományi Kara segítségére sietett. 1992-97 között Új Kertgazdaság címmel a Kar illetve a Magyar Kertészeti Tanács tartotta fenn a lapot, majd 1998-tól ismét megkaptuk a minisztérium (VM) támogatását. A kiadói jogok a minisztérium agrártudományi lapjaival együtt 2008 elejétől a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézethez kerültek, majd az intézmény átszervezésével a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) lett a lapok gazdája. A kiadói feladatokat ma a minisztérium agrártudományi lapjaival együtt a Herman Ottó Intézethez kapta, melynek köszönhetően biztos a kiadói hátterünk. A laptulajdonon osztozik a szaktárca és a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem. A főszerkesztőt az egyetem rektora javaslatára a Herman Ottó Intézet nevezi ki, a szerkesztőbizottság összeállítása és a szerkesztés is a kar irányításával történik. 

Fél évszázados történetünk nagy vonalakban három korszakra osztható, a főszerkesztők személyét is figyelembe véve. Az első évtized Dr. Mészöly Gyula, akadémikus irányításával hűen követte az 1969-es előszóban megfogalmazott célkitűzéseket, de a magas szakmai és tudományos igényű írások mellett megjelentették a tudományos eredményekről szóló beszámolókat is. Dr. Cselőtei László akadémikus főszerkesztői működése alatt ez a tendencia nem változott, a korszellemnek megfelelően erősödött a tudományos közlemények aránya és színvonala, a szerkesztő bizottság pedig bővült, fiatalodott: bekerültek az akkori „fiatalok”, Dr. Balázs Sándor, Dr. Gyuró Ferenc, Dr. Herpay Balázs, Dr. Kováts Zoltán. Később, a múlt század 80-as éveiben ismét új szerkesztőbizottsági tagok tűnnek fel, többek között Dr. Diófási Lajos, Dr. Filius István, Dr. Hódossy Sándor, Dr. Kokas György, Dr. Pethő Ferenc, Dr. Porpáczy Aladár, Dr. Sass Pál, Dr. Zatykó Lajos.

Kritikus időszakot éltünk át az 1990-es évek elején, amikor a lapot szinte a megszűnés fenyegette, de a kertész összefogás végül is segített, a Kertészettudományi Kar és a Magyar Kertészeti Tanács vállalta a folyóirat megjelentetését, szakmai gondozását, hivatalos fórumot teremtve a szakma egészének. Folyóiratunk 1995-től a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Magyar Kertészeti Tanács és a Magyar Kertészeti Tudományos Társaság lapjaként Új Kertgazdaság néven jelent meg. A Kertészettudományi Kar akkori dékánjának Dr. Bálint Jánosnak a bátorsága és a kar anyagi támogatása mentette meg a folyóiratot a megszűnéstől. Újabb váltást hozott 1998, amikor a lap visszakapta régi nevét, s azóta ismét KERTGAZDASÁG néven adjuk ki az FVM, ma új nevén Agrárminisztérium támogatásával. Igaz ugyan, hogy a lap szakmai hátterét és a szerkesztőbizottság működését biztosító Kertészettudományi Kar hovatartozása többször változott, a lap szellemiségében azóta is a magyar kertész szakmát szolgálja. Ebben az időszakban Dr. Balázs Sándor akadémikus és Dr. Bernáth Jenő vezették a jelentősen megfiatalodott szerkesztőbizottságot. 

A szerkesztőbizottság ma önkéntes munkával, fizetség nélkül, pusztán szakmai lelkesedésből végzi a munkáját, amiért köszönettel tartozunk minden munkatársunknak, akik a lap szerkesztésében részt vesznek. A folyóirat negyedévente jelenik meg, tudományos dolgozatokat, kutatási eredményeket bemutató publikációkat és elemző szakcikkeket közöl a kertészethez köthető valamennyi szakterületről, és hírt ad, megemlékezik a magyar kertészeti tudományos közélet legfontosabb eseményeiről. Publikációs lehetőséget kívánunk nyújtani a hazai és a környező országokban élő, magyar nyelven is publikáló kutatóknak, fejlesztőknek, de folyóiratunk a tudományos fokozat megszerzésére készülő fiatal kutatóknak is fontos megjelenési lehetőséget ad. Ezt a sokrétű tevékenységet magában foglaló kertészeti ágazatot, kertészeti tudományt szolgáljuk immáron ötven éve. Úgy bővítettük a szerkesztő bizottságot, hogy a társegyetemek kertész képviselői is helyet kapjanak. Másrészt olyan tagokat hívtunk meg a szerkesztőbizottságba, akik képviselik a határon túli magyar szakembereket, kutatókat, és bátorítják őket a magyar nyelvű szakcikkek, tudományos publikációk közreadására.

Nagy jelentősége van annak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya folyóiratunkat elfogadta minősített tudományos folyóiratként, az itt közölt tanulmányok megfelelnek az akadémiai követelményeknek, s a minősítéseknél tudományos közleményként értékelik azokat. A szakcikkeket, tudományos eredményeket bemutató publikációkat két bíráló véleményezi, s a közlésről nemzetközi tekintélyű magyar szakemberekből, tudósokból álló szerkesztőbizottság dönt. Minden tudományos cikkünkhöz magyar és angol nyelvű összefoglaló, valamint nemzetközi követelményeknek megfelelő irodalomjegyzék tartozik. 

Összhangban a Magyar Tudományos Akadémia alapítójának, Széchenyi Istvánnak a szándékával ma is fontos küldetésünknek tekintjük a magyar szakmai nyelv ápolását, fejlesztését. Számos területen elterjedtek az angol tudományos kifejezések, s fennáll a veszélye, hogy a tudományban a magyar a konyhanyelv szintjére süllyed, ami nem lehet a célunk. Kiemelt küldetésünknek tekintjük a magyar kertészeti szaknyelv fenntartását, ápolását és fejlesztését, nemcsak itthon, hanem a környező országok magyar kutató-fejlesztő szakemberei között is. Meggyőződésünk, hogy az általánossá váló angol nyelvű tudományos közlemények, közlési szokások mellett fontos feladat a magyar szaknyelv ápolása, fenntartása, az új fogalmak, felfedezések, tudományos kifejezések helyes magyar megnevezése, befogadása, magyar szaknyelvi környezetbe illesztése. Ezen túlmenően fontos küldetésünk, hogy a környező országokban élő magyar anyanyelvű kutatóknak, szakembereknek magyar nyelvű publikációs fórumot biztosítsunk. 

Nem könnyű feladatot vállaltunk, hiszen egyensúlyt kell tartani a szerteágazó szakterületünk új ismeretek iránti igénye, a kertészeti tudományos élet szereplőinek mára már kialakult angol nyelvű publikációs szokásai, valamint a magyar nyelvű cikkek tudományos színvonalának megtartása között. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a folyóiratot öt évtizeden keresztül szolgáló főszerkesztőknek, szerkesztőknek, szerkesztőbizottsági elnököknek, tagoknak, rovatvezetőknek áldozatos és önzetlenül végzett munkájukért. Példaként a Kertgazdaság szerkesztésében is jeles szerepet vállaló három nagy akadémikust Dr. Mészöly Gyulát, Dr. Cselőtei Lászlót és Dr. Balázs Sándort állathatjuk magunk elé. Köszönet illeti az Agrárminisztériumot és a folyóiratok gondozásával megbízott Herman Ottó Intézetet a lap támogatásáért és kiadói gondozásáért. Nem utolsó sorban köszönjük olvasóinknak, előfizetőinknek, hogy érdeklődésükkel hozzájárultak a lapban megjelenő szakmai és tudományos információk terjesztéséhez, s végső soron ezzel segítették a magyar kertészeti szaknyelv fennmaradását és fejlődését. A jövőben is számítunk támogatásukra.

 

Dr. Hrotkó Károly egyetemi tanár
főszerkesztő